Fölösleges az alkotmánymódosítás?

Az RMDSZ két parlamenti képviselője, Varga Attila és Erdei D. István tartott sajtótájékoztatót az alkotmánymódosításról, valamint a kárpótlási törvényről a szervezet szatmárnémeti székházában.

A héten alkotmánymódosító törvénytervezetet fogadott el a kormány. A módosítás lényegében a parlament működését érintené, hiszen az eddigi kétkamarás rendszer helyett a PD-L az egykamarásat szorgalmazza. Varga Attila képviselő kifejtette, már 2009 óta tervbe volt véve, azonban a parlament nem alakította meg az alkotmánymódosító bizottságot. Az RMDSZ  csakúgy, mint az ellenzéki pártok, nem ért egyet az egykamarás parlamenttel, ők a megosztott hatáskörű parlamentet szorgalmazzák. A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy csökkentenék az elnöki jogköröket is, mivel úgy vélik, egy egyszemélyes közhatóság könnyen elcsúszhat a diktatúra irányába.

Az RMDSZ ugyanakkor szorgalmazza a nemzetállam fogalmának törlését az első cikkelyből, a sürgősségi kormányrendeletek eltörlését, javasolják a nemzeti közösségek autonómiájához való jogának elismerését az alkotmányban, valamint a választási rendszer jellegének rögzítését és az igazságszolgáltatás reformját.
Fontos lenne, hogy a módosító javaslat az alkotmány minden részletére kiterjedjen.

„Merem azt mondani, hogy ha csak a parlament struktúrájának megváltoztatására fog kiterjedni az alkotmánymódosítás, veszélybe kerülhet a demokrácia Romániában, eltolódhat az ország egy valamiféle diktatúra irányába, ha megerősödik az elnök szerepe és gyengül a parlament." - adott hangot véleményének Varga Attila.

Fontos témákban tájékoztatnak a politikusok

A sajtótájékoztatón Erdei D. István képviselő egy szintén aktuális témában adott tájékoztatást. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon sok volt deportált, hadifogoly, illetve ezek leszármazottai tévesen igényelnek a 221/2009-es törvény szerint kárpótlást, mivel ez a jogszabály a politikai okokból üldözöttek kárpótlására vonatkozik.
Elővigyázatosságra szólítja fel az érintetteket, hiszen a kárpótlás igénylése jogi úton történik, ami nagy költséggel jár. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy melyik törvény alapján igényelnek kárpótlást.

A deportáltakra és hadifoglyokra a 118/1990-es törvény vonatkozik, míg a 221-es törvény a politikai okokból üldözöttek kárpótlására. A törvény három paragrafusa kimondja, mi alapján kapható kárpótlás. Kárpótlásban részesülhetnek azok a személyek, akik felől kimondottan jogerős politikai ítélet született; valamilyen államadminisztrációs kényszernek volt kitéve (pl. lakásösszevonás); büntetőjogi eljárás valós indoka politikai hátterű volt. Ez a törvény erkölcsi és nem csupán anyagi kárpótlásról beszél - fejtette ki Erdei.